Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Katonatörténelmünk

 

Tata katonatörténete lényegében 1727-től kezdődik. Eddigi ismereteink szerint ugyanis helyi katonaság ekkor szerveződik.

Hadtörténeti szempontból viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy Tatán már korábban is Európára kiható hadi események, diplomáciai tárgyalások és ezekkel összefüggő fontos okiratok kiadásának helye.

Az első állandó fegyveres erőt – várkatonaságot – 1727-ben gróf Eszterházy József hozta létre. Ennek a katonai szervezetnek 17 pontból álló szabályzatot szerkesztett. A várkatonaság élén a várkapitány állott, mely tisztségre a gróf családtagot jelölt ki.

Az 1848-49-es évek tatai történései a város lakosságának forradalomhoz, a szabadságharchoz való hozzáállását tükrözte. Tata városában a nemzetőrség országosan az elsők között, már 1848. március végén létrejött. Június első napjaiban a létszáma 600 főnyi. A nemzetőrség élére gróf Eszterházy Pál került.

A kiegyezés után 1868-ban megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege. A magyar honvédség 1869-ben 82 honvédzászlóaljból és 32 lovasszázadból állt. A 64. honvédzászlóalj parancsnoksága Tatán került elhelyezésre. A zászlóalj négy századból tevődött össze, ezek a következő településeken nyertek elhelyezést: Esztergom, Tata, Bicske, Nagyigmánd. A zászlóalj parancsnoka: Schiffler Ferenc alezredes, az állandósított század parancsnoka Havas Adolf százados.

folyt.köv….